Édes Emma, drága Böbe

   Sok-sok gyöngyszem akad a magyar filmek közt, nekem személyes kedvencem ez az alkotás.

 1992-ben jelent meg, témájában is illeszkedik ehhez az időszakhoz. A film alcíme Vázlatok, aktok, ami utal a lecsupaszított jellemekre és a könyörtelen valóságra. A rendszerváltás utáni Magyarországot két fiatal nő, Emma és Böbe perspektíváján át látjuk. Mindketten vidékről érkeztek Budapestre, ahol diplomás tanárokként dolgoznak, ám nem alakulnak terv szerint a dolgaik. Fizetésük nem elég egy valamirevaló albérletre, ezért tanáriszállón élnek és csak álmodozhatnak egy szebb jövőről. Ha ez még nem lenne elég, az ország változásai miatt orosz nyelvtanárként szinte feleslegesek, ezért esti átképzésen küzdenek az angol nyelvvel. Eközben a tanáriban az idősebbek minősíthetetlenül beszélnek velük és folyamatosan egymásra mutatnak a politikai hovatartozás miatt.

Édes Emmánk (Johanna ter Steege) egy roppant naiv, széplelkű nő; akinek még a szerelmi élete is reménytelen. Szinte már üldözi az iskolája igazgatóját, akivel régebben voltak szép pillanataik, ám a férfi már távolságtartó vele -néha azért a testiség győz. Tanári keresetét takarítással egészíti ki, keményen dolgozik és fejleszti magát, de mégse jut előrébb. Csak egy dolgot tud biztosan: nem akar visszamenni az Alföldre. Óriási igazságérzete van, nem érti, miért nem buktathat meg egy diákot se oroszból; ahogy azt sem, hogy miért nem létezik már tiszta szeretet. Ettől függetlenül feltalálja magát, amit remekül példáz az az eset, amikor a szatír támadóját nemes egyszerűséggel "tökön rúgja" és elrohan. Mivel romantikus és hűséges, nem érti barátnője, Böbe életstílusát, nem szeretne részt venni a férfiak kihasználásában.

Drága Böbe (Börcsök Enikő) egy öntörvényű, nagyszájú nőszemély, aki tökéletesen tisztában van vele, hogy mit akar az élettől. Nem riad vissza semmitől, ha el akarja érni a célját...jól akar élni, éttermekbe járni, ruhákat vásárolni, szórakozni. A film végén ki is derül, hogy hogyan akarta véghezvinni tervét; prostitúció és valutaváltogatás vádjával börtönbe kerül két hónapra. Ez minden tettére magyarázatot ad, sokszor volt kihívó a viselkedése és a belvárosban szinte vadászott a külföldi férfiakra. A szexet eszközként használta, valószínűleg még a pedagógusszállás helyeire is így tett szert. Ennek ellenére mégis nagyon szerethető figura, ő az egyetlen, akinek nem elég az a kevés, ami megadatott neki és aki nem hajlandó elfogadni a szomorú valóságot.

Annak ellenére, hogy a hölgyek ellentétei egymásnak, a legjobb barátnők. Nem ismerik egymás titkait, nem értik meg a másik életstílusát és döntéseit, de nagyon szeretik egymást. A hétvégi házban töltött napok még közelebb hozzák őket egymáshoz, itt végre őszinte beszélgetésnek lehetünk tanúja. Itt hangzik el az egyik kedvenc idézetem, ami tökéletesen összefoglalja kettejük lényegiségét: "Aki apáca, az imádkozhat, a kurva az meg keféljen.". A film során lappang kimondatlanul, hogy ez a két nő több, mint barát. Több apró mozzanat is utal rá, hogy a történet tulajdonképpen egy leszbikus szerelemről szól, ám ez még manapság felháborító és tabutéma.

Szabó István zseniális alkotása alacsony költségvetéssel készül, ám ezt semmit nem von le értékéből. Talán ez a legpesszimistább műve, de a filmben látott magyar valóság nagyon hasonlít napjainkéra. Az egyik legszemléletesebb és legszomorúbb rész, amikor egy filmhez keresnek meztelen nőket egy török gőzfürdős jelenethez. A megjelent hölgyek egytől egyig pedagógusok, óvónők, ápolónők...

Színészek közül érdemes még megemlíteni Andorai Pétert, aki Stefanovics igazgatót jeleníti meg. Remekül illik hozzá a kissé idegbeteg, minden hájjal megkent és női lelkeket eltipró karakter. Szinte minden tettében jelen van a félelem, hogy menesztik a helyéről pusztán azért, mert régóta van ott; de az emberi oldalát is láthatjuk, amikor apja hagyományait követve elhozza a kormányváltás miatt feleslegessé vált régi iskolanévtáblát.


Személyes kedvencem Mucsi Zoltán, aki Szilárdot, a rajztanárt játsza. Figurája nagyon humoros és könnyed, ő az, aki egyszerűen csak élvezi az életet. Az ő helyzete se könnyű tanárként, a lányokkal együtt a szállón lakik és plusz keresetként belvárosi utcákon portrékat rajzol. Ő a kor gondolkodása szerinti művész, érzékenyebb férfi. Kivárja a megfelelő pillanatot, hogy meghódítsa Emmát, s miután ez remekül sikerül, leül megrajzolni az alvó nőt. Nagyon szeretném azt hinni, hogy tényleg ő csinálta a filmbeli rajzokat :)

Végül kötelességem megemlíteni Jordán Tamás, aki a Böbe után nyomozó Szaglár századost testesíti meg. Sajnos kicsi a szerepe, de nyomot hagy!
Az Édes Emma, drága Böbét több alkalommal is kitüntették, megjelenése évében elnyerte a berlini Ezüst Medve díjat és Rómában az Olasz Filmkritikusok Szövetsége Ezüst Szalag díját legjobb európai filmrendező okán. A színészek közül Johanna Ter Steege a Magyar Filmkritikusok Díját érdemelte ki a legjobb női alakítással.