Allison Winn Scotch könyvét már nézegettem a boltokban, nők számára elég figyelemfelkeltő a borítója, ezért amikor megláttam a könyvtárban, rögtön lekaptam a polcról. El se olvastam hátulján levő leírást, ezért itthon nagyon kellemesen csalódtam.
A Talált vágyak osztálya cím alapján egy csöpögős, romantikus történetre számítottam, ehelyett egy sokkal fajsúlyosabb történettel találtam magam szemben. Megismerjük Natalie-t, egy középkorú nőt, aki rendkívül karrierista, emellett az élete többi területe eltörpül. Tulajdonképpen ő A NAGYVÁROSI NŐ. Egy szenátor főtanácsadója, reggelente futni jár, odafigyel arra, mit eszik, minőségi és elegáns ruhákba bújtatja magát és van egy "csodás" párkapcsolata egy szuper pasival.
És ez mind darabokra hullik, mikor kiderül, hogy mellrákja van. Elveszíti azokat a dolgokat, amiket eddig fontosnak hitt, de megmaradnak az igazán lényegesek: a család és a barátok. Sőt, a történet során rátalál a szerelem is, bár elég szövevényesen.
A betegséget félig-meddig reálisan mutatja be, tanúi lehetünk a haj leborotválásnak, a rosszulléteknek, több mélypontnak; de láthatjuk a példaértékű kitartást és küzdelmet. Pár praktikát is olvashatunk, amire remélem sosem lesz szükségünk, például kemó során a fagylalt a rosszullétek ellenére is lecsúszik. Nekem nagyon tetszett, hogy Nat befogadott egy kutyát, akivel hamar igazi társakká váltak.
A fejezeteket a kemó szakaszaihoz igazította az író, ezalatt az idő alatt Nat teljesen megváltozik, visszatár régi önmagához és szinte megvilágosodik. Visszatekintve szinte jó dolognak tűnhet a betegsége, mert rávilágított, hogy a lényegesebb dolgokat elhanyagolta. Előkerül a hit, a múlt, a kitartás, a nőiesség, a szerelem, a múlt...és ezek új perspektívái.
Annak ellenére, hogy a témához képest könnyeden van tálalva a történet, én sok helyen megkönnyeztem. Nagyon sok helyen. Meleg szívvel ajánlom minden nőnek, remélem ez is felhívja a figyelmet a tudatosságra!
Ne feledjétek, október elseje a mellrák világnapja!
A Talált vágyak osztálya cím alapján egy csöpögős, romantikus történetre számítottam, ehelyett egy sokkal fajsúlyosabb történettel találtam magam szemben. Megismerjük Natalie-t, egy középkorú nőt, aki rendkívül karrierista, emellett az élete többi területe eltörpül. Tulajdonképpen ő A NAGYVÁROSI NŐ. Egy szenátor főtanácsadója, reggelente futni jár, odafigyel arra, mit eszik, minőségi és elegáns ruhákba bújtatja magát és van egy "csodás" párkapcsolata egy szuper pasival.
És ez mind darabokra hullik, mikor kiderül, hogy mellrákja van. Elveszíti azokat a dolgokat, amiket eddig fontosnak hitt, de megmaradnak az igazán lényegesek: a család és a barátok. Sőt, a történet során rátalál a szerelem is, bár elég szövevényesen.
A betegséget félig-meddig reálisan mutatja be, tanúi lehetünk a haj leborotválásnak, a rosszulléteknek, több mélypontnak; de láthatjuk a példaértékű kitartást és küzdelmet. Pár praktikát is olvashatunk, amire remélem sosem lesz szükségünk, például kemó során a fagylalt a rosszullétek ellenére is lecsúszik. Nekem nagyon tetszett, hogy Nat befogadott egy kutyát, akivel hamar igazi társakká váltak.
A fejezeteket a kemó szakaszaihoz igazította az író, ezalatt az idő alatt Nat teljesen megváltozik, visszatár régi önmagához és szinte megvilágosodik. Visszatekintve szinte jó dolognak tűnhet a betegsége, mert rávilágított, hogy a lényegesebb dolgokat elhanyagolta. Előkerül a hit, a múlt, a kitartás, a nőiesség, a szerelem, a múlt...és ezek új perspektívái.
Annak ellenére, hogy a témához képest könnyeden van tálalva a történet, én sok helyen megkönnyeztem. Nagyon sok helyen. Meleg szívvel ajánlom minden nőnek, remélem ez is felhívja a figyelmet a tudatosságra!
Ne feledjétek, október elseje a mellrák világnapja!
Hm. Nem tudom, hogy el szeretném-e olvasni pont azért, mert szerintem érzékenyen érintene. De mindenképpen helyet kap a képzeletbeli listámon!
VálaszTörlésóóó, ezzel a könyvvel én is jó régóta szemezek :)
VálaszTörlés